Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül.

A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is hal egy kis bogár: mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak.

Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok…

Ki emel, ki emel ringat emgemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet….

Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.

jó éjszakát kívánok!

szép volt, aludj jól

még ezek után sem tud aludni.