csak úgy szimplán mindenkire akinek egy kicsit normális, gondtalan élete van
nem is gondtalan... elviselhetőbb

így jobban fogalmaztam
ugye?
egy rakás szar az életem... monnyuk én attól még szeretem csak lehetne jobb is
szar nézni, h mások mindent egy csettintésre megkapnak míg én napokat / heteket teperek értük.
vagy ami nekem van, egy pillanat alatt elveszi : D és lerombol mindent amit építettem.
és ez a legszarabb,h tényleg tök sok mindent megtettem h legyen. és egy pillanat alatt tönkre tudják tenni !
monnyuk én most nem fizikai ddolgokra gondoltam... csak úgy magára az életre, bizonyos "fontosabb emberekre" az életben...
nekem most jelenleg ez a bajom.
inkább talán "az egyik legfontosabb" emberre az életemben
egyszerűen nem akartam elhinni, h ez van. túl szép lett volna elhinnem... inkább ki kellet volna élveznem
elégedettnek kéne lenni, hogy legalább ez van ami van....de nem megy... vagyis inkább nehéz....
mert tényleg túl szép lett volna,h hosszabb ideig tartson
vagy legalább tartson valameddig... hogy bizonyíthassam, hogy ez nem az....
és ezt az egészet most elintézem, egy szimpla kapja be mindenki a faszomat-tal
de sebaj... reggel megmosakszunk és felvesszük azt a mosolygós álarcat amit a sok komformista konzumhulla elvár tőlünk.....
nem szép dolog hazudni.... de mégiscsak jobb mint megdögleni...
ha zet hazugságnbank lehet nevezni
utálom már,h mindig eljátszom,h minden oké....mikor legbelül semmi sem az
mert ilyen szempontból minden az... azért bír ekkora erővel egy igaz mosoly... ami sajnos kihalófélben van... :/
rég éreztem már magam boldognak, gondmentesnek mikor tényleg azért nevetek mert jólérzem magma.
mindent előről akarok kezdeni.
álszent világban élünk, ahol bújkálnunk kell...bújkálnunk kell magunk elől, nehogy véletlenül igazán őszinték legyünk...
s hiába mondja bárki, hogy ő sosem hazudott, hisz épp amint kimondta ezt akkkor is ezt tette...
és tényleg el lehetett volna intézni egy mindenki kapja be a faszomattal
de jó volt ezt kiadni magamból
deajh

annyira az elején akarok lenni, h aztán ne vághassak bbeele
ja
mekkora egy elcseszett nap volt ez... :/
egy helyre akarok eljutni egész héten, oda sem magamért... és minden közre játszik, hogy ne tudjak menni
öcsém kórházba kerül vakbélgyanúval, a busz 10 perccel előbb elmegy mint kéne, rosszul leszek
az eégsz hét egy sar volt
és az egész évem szarul indul ezáltal
monnyuk talán jobb is, hogy nem jutottam be a városba....féltem, hogy hülyeséget csinálok... :/
azér nem lett volna szerencsés elcseszni egy szülinap hangulatát csakmert én így meg úgy érzek... leszarom már

nekem csak Ő a fontos
és ha az kellett ahhoz, hogy jól érezze magát, hogy nem mentem be... akor talán jobb is
áhh már hülyeségeket beszélek


: eltúlzom itt a dolgokat
az utsó pár mondat hülyeség, ne is vedd őket figyelembe