annyira elegem van,hogy soha senki nem hiszi el, hogy képes vagyok véghezvinni azt amit komolyan eltervezek. anyámtól is mindig csak azt hallom , hogy 'Á, úgyse lesz soha jogsit' , "Á, úgyse jutsz el soha

Új-Zélandra' , 'Á, nem lesz neked olyan jó munkád' ..

Miért nem hiszi el, hogy képes vagyok rá?? Mintha amúgy olyan életképtelen lennék, vagy valami ..

szép is, ha az embert támogatja a család....

ja, de még mennyire